Látható gazdasággá kell legalizálni a háztáji élelmiszer-termelést. Lényegében ez a célja a vidékfejlesztési stratégia részét képező, úgynevezett kamra-túra programnak, amely a Leader+ pályázat keretében most jutott pénzhez a Duna–Tisza közén. Ám a családi háztáji előtt óriási akadály az élelmiszer-biztonsági jogszabályok teljesítése. Sokan máris a tanyai gazdálkodás életformájának újjáéledését látnák a gasztronómiai turizmusban, ám ez még odébb van. A Duna–Tisza közi Homokhátságon, amely Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megye egy részét öleli fel, eddig körülbelül 200-250 olyan termelőről tudni, akik a háztáji élelmiszer-termelésre építenék megélhetésüket. Látható ugyanis az a fogyasztói kör, amely elsősorban a gazdaudvarokban előállított termékekre tart igényt. Az egymással kapcsolatot kereső vevők és termelők bizalmán alapuló tanyai gasztronómiát nem kellett kitalálni. A friss és feldolgozott zöldségféléket, gyümölcsöket, füstölt sertéshúsokat, töltelékes árukat, baromfihúst, mézet közvetlen értékesítésre előállító kisgazdaságok mindig is működtek. Többségük alkalmas is arra, hogy beépüljön a gasztronómiai turizmusba. Ehhez azonban nem elég feltétel a tanya kimeszelése, hiszen az élelmiszer-biztonsági rendszabályoknak rendszerint csak nagy értékű beruházások árán tudnának megfelelni. Ehhez pedig, legalábbis egyelőre, alig van forrás. A kamra-túra program pályázatain nyertes civil szervezetek tavasszal kapták meg az első értesítést a támogatásról. Marosi Mihály csemői alpolgármester lelkes szervezője a homokhátsági kamra-túrának. – Végre esélyt látok arra, hogy megkapaszkodjanak az életre- való, de tőkeszegény kisgazdaságok – nyilatkozta lapunknak. Kedvét az sem szegte, hogy az erre a célra alakított, s a Pest megyei Gerje patakról elnevezett Gerje-sztok munkacsoportnak (10 önkormányzat, vállalkozók és civil szervezetek) odaítélt 95 millió forinttal egyelőre nemigen tudnak mihez kezdeni. Egy-egy háztájiban az élelmiszer-higiéniai követelmények teljesítése milliós nagyságrendű költség. A pénz százezrekre porciózása pocsékolás lenne. Ezért ebben a tanyai gasztronómia hagyományait őrző kistérségben biztatás helyett inkább a lelkesedést kénytelenek féken tartani a programszervezők, ugyanis az érdeklődés óriási. A kamra-túra kibontakozása azon múlik, mennyi pénzt tartalmaznak majd az elkövetkező pályázati csomagok.

A kistermelői élelmiszer-előállítást szabályozó rendelet különösen a sertés, juh, kecske és szarvasmarha közfogyasztásra való feldolgozását köti szigorú feltételekhez. Ezeket az állatokat csak engedéllyel rendelkező vágóhídon vágathatják vagy vághatják le a gazdák. A húst haladéktalanul +7 °C fok alá, a belsőségeket +3 fok alá kell hűteni, és a feldolgozásig folyamatosan ezen a hőmérsékleten kell tartani, de lefagyasztani nem szabad. A húst állatorvos igazolásával viheti a termelő a saját gazdaságába, ahol feldolgozhatja és közvetlenül értékesítheti. Friss húst azonban nem árulhat.