Nagy Z. -Józsi bácsi kecsketartása a jogszabályok előírásai szerint nem tekinthető biogazdálkodásnak (hivatalos nevén ökológiai gazdálkodásnak), mert abban a takarmányozáson kívül egyéb követelményeknek is meg kell felelnie. Így például pontos előírások vonatkoznak az állatok származására, átállási idejére, az épületben és szabadban történő elhelyezésére (pl. férőhelyek, almozás), az állattartás gyakorlatára, a betegség-megelőzésre és az állatorvosi kezelésekre, valamint a keletkező istállótrágya kezelésére és elhelyezésére. Természetesen a kecske esetében viszonylag egyszerű megfelelni a követelményeknek, mivel az iparszerű tartás nem jellemző e fajra, valamennyi fajta tartható biogazdálkodásban. A takarmányozásra visszatérve, mivel a növénytermesztés és az állattartás harmonikus egységben kell, hogy legyen egymással, elengedhetetlen a takarmánytermő területek ökológiai gazdálkodásban történő művelése, amire szintén összetett előírásrendszer vonatkozik (átállási időszak, vetésforgó, a tápanyag-utánpótlásra és növényvédelemre felhasználható anyagok, stb.) Gyepterületek esetén az előírások betartása általában szintén nem ütközik komoly nehézségekbe.

Fekete Zs. -Miért kell ellenőrizni a biogazdálkodókat?

Nagy Z. -Az ellenőrzés legfontosabb célja, hogy a fogyasztók ökológiai termékek iránti bizalmát erősítse. Biotermékként (ökológiai gazdálkodásból származó termékként) csak az jelölheti és forgalmazhatja termékét, aki szerződést köt valamely az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezettel és folyamatosan az előírásoknak megfelelően gazdálkodik, valamint erről ún. tanúsítvánnyal rendelkezik. A szabályrendszer alapja egy EU rendelet (2092/91 EGK Tanácsi rendelet), ami az Európai Unió összes tagállamában hatályos. Tehát az e szerint tanúsított ökológiai termék az összes tagállamban lényegében ugyanazt jelenti. Az ellenőrző szervezetek nagy része néhány esetben szigorúbb követelményeket is meghatározhat, pl. a Biokontroll Hungária Kht. Alap-feltételrendszere az IFOAM (Biogazdálkodók Nemzetközi Szövetsége) előírásait is magába foglalja. Szabályozás és ellenőrzés nélkül nem lehetne követni a termékelőállítás folyamatát és azt kellene elfogadnunk biotermékként, amire azt mondják, hogy az. Aki ellenőrzés és tanúsítvány nélkül használja a termékén az ökológiai (bio) jelölést, az jogszabálysértést követ el.

Fekete Zs. -Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki áttérjen a biogazdálkodásra?

Nagy Z. -Szerződéskötés, bejelentkezési lap kitöltése az ökológiai gazdálkodásba bevont tevékenységi körökre vonatkozóan, adatszolgáltatás, a termelési dokumentáció folyamatos vezetése (pl. Öko termelési napló vagy táblatörzskönyv, Takarmányozási napló, Állategészségügyi napló, Raktár-nyilvántartás, a beszerzett és felhasznált anyagok nyilvántartása). Az ökológiai tanúsításhoz az ellenőrzési rendszerbe történő bejelentkezéstől kezdődően meg kell felelni az előírásoknak, de csak az átállási idő leteltét követően lehet ökológiai terméket értékesíteni. A biogazdálkodásnak méretbeli korlátozásai nincsenek, néhány állatot tartó gazdálkodó ugyanúgy elkezdheti, mint egy több száz hektáron gazdálkodó, jelentős állománnyal rendelkező gazdaság.

Fekete Zs. - Mennyibe kerül és milyen anyagi előnyöket jelenthet, ha valaki bioterméket állít elő?

Nagy Z. -A Biokontroll Hungária Kht.éves ellenőrzési és nyilvántartási díjai a következők:

Fekete Zs. Ön szerint van jövője a bio kecsketartásnak?

Nagy Z. -A jövőre vonatkozó kérdésekre mindig nagyon nehezen lehet válaszolni, ismerve a jelenben a mezőgazdaság szinte valamennyi ágának bizonytalan helyzetét. Véleményem szerint a támogatási rendszer folyamatos átalakulása (?) miatt (amiben az ökológiai gazdálkodás kiemelt helyet kellene, hogy kapjon) mindenképpen van jövője. A biotermékek iránt fokozatosan növekszik a fogyasztói érdeklődés, amit természetesen elősegít a kínálat növekedése is.

Fekete Zs. -Köszönöm a válaszokat!